FÜL-ORR-GÉGÉSZETI BETEGSÉGEK

Nátha (rhinitis, rinitisz, grippe)

• Meghatározása:
  Az orr nyálkahártyájának gyulladása.
• Előfordulása:
  A nátha a gyermekkor leggyakoribb betegsége. 2-6 éves kor között a gyermekek évente átlag 6 alkalommal betegszenek meg ún. "megfázásos" (vírusos) náthában, legtöbbször az őszi-téli hónapokban. Minél kisebb a gyermek, a tünetek annál súlyosabbak lehetnek, s a szövődmények is gyakrabban alakulnak ki.
• Fajtái:
• allergiás nátha (rhinitis allergica, rinitisz allergika)
• fertőzéses nátha
• vírusos (döntő többségében)
• baktérium okozta (ritkán)
• gomba okozta (ritkán)
• egyéb
• hormonális (pubertás, terhesség, menstruációs ciklus, klimax, szexuális izgalom,
  fogamzásgátló-szedés, endokrin betegségek)
• foglalkozási (állatokkal foglalkozók, mezőgazdaságban, malomiparban,
  textiliparban, gyapjú- és vegyiparban dolgozók)
• környezeti ártalmak okozta (füst, por, gőz, gáz, kemikáliák, szerves oldószerek,
  parfümök, légszennyező anyagok, formaldehid, ragasztók, dohányfüst)
• gyógyszer okozta: nyálkahártya-lohasztó orrcseppek túlzott (1 héten túli)
  alkalmazása következtében jelentkező
• emócionális (lelki okokra visszavezethető)
• atrófiás (fertőzés, hormonális ok, besugárzás, sérülés következtében kialakuló)
• refluxbetegség
• ismeretlen eredetű
• A fertőzéses nátha diagnózisa:
• kórelőzmény
• fizikális vizsgálat
• A fertőzéses nátha tünetei:
• bevezető tünetek (fejfájás, a bőr túlérzékenysége, borzongás)
• tüsszögés
• orrfolyás
• gátolt orrlégzés, szájszárazság
• néha hőemelkedés, láz
• köhögés
• A fertőzéses nátha szövődményei:
• orrmelléküreg-gyulladás
• középfülgyulladás
• hörghurut
• A fertőzéses nátha kezelése:
• tüneti
• bő folyadékfogyasztás
• ágynyugalom
• nyálkahártyalohasztó orrcsepp (legfeljebb 1 hétig)
• gyakori orrfújás, csecsemő- és kisdedkorban orrszívás
  A porszívóra szerelhető orrszívó nem ártalmas, a nyálkahártyasérülés veszélye nélkül kiszívja a pangó váladékot.
• szükség esetén lázcsillapító.
• antibiotikum (csak igazolt bakteriális felülfertőződés vagy szövődmény esetén)

Torokgyulladás (pharyngitis, faringitisz, angina), mandulagyulladás (tonsillitis, tonzillitisz)

• Meghatározása:
  A torok és mandula cseppfertőzéssel, ill. a beteg váladékaival szennyezett tárgyak útján terjedő fertőzése.
• Fajtái:
• vírusos (felnőttkorban kb. 90%-ban, gyermekkorban 60-75%-ban virális eredetű)
• bakteriális
• gomba okozta
• Diagnózisa:
• kórelőzmény
• fizikális vizsgálat
• súlyosabb, ill. kétséges esetben vér-, ill. bakteriológiai vizsgálat jön szóba
• Tünetei:
• kaparó érzés a torokban
• nyelési fájdalom
• hőemelkedés, láz
• köhögés
• állkapocs alatti nyirokcsomók fájdalmas duzzanata
• A fertőzéses nátha kezelése:
• tüneti
• bő folyadékfogyasztás
• ágynyugalom
• szükség esetén lázcsillapító.
• antibiotikum (csak igazolt bakteriális fertőzés esetén)
• mandulaműtét
  (tonsillectomia, tonzillektómia: a torokmandula altatásban történő
  eltávolítása). Krónikus mandulagyulladás esetén kerül rá sor, ha évente legalább 4-szer ismétlődnek a baktérium okozta mandulagyulladások, illetve ha a mandulák annyira megnagyobbdnak, hogy az zavarja a légzést, ill. a nyelést.

Orrmandula-túltengés (vegetatio adenoides, adenoid vegetáció)

• Meghatározása:
  Az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula megnagyobbodása. Főleg kisgyermekkorban fordul elő, hogy az orrmandula szövete az ismétlődő gyulladások következtében felszaporodik, gátolt orrlégzést okoz, emellett rontja a fülkürt szellőzését.
  Az élet második évtizedében az orrmandula szövete általában elsorvad.
• Diagnózisa:
• fül-orr-gégészeti szakvizsgálat
• Tünetei:
• torokfájdalom vagy kellemetlen érzés
• horkolás
• szájlégzés, bűzös szájszag
• rossz hallás
• gyengébb szaglás, ízérzés
• orrhangú beszéd
• köhögés
• Szövődményei:
• középfülgyulladás
• orrmelléküreg-gyulladás
• Kezelése:
• Műtét (adenotómia: az orrmandula altatásban történő eltávolítása)
  Az adenotómia akkor válik szükségessé, ha az orrmandula megléte nem előnyt, hanem hátrányt jelent a szervezet számára (gátolt orrlégzést okoz, rontja a fülkürt szellőzését, ismétlődő középfül- és orrmelléküreg-gyulladás jelentkezik).

Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis, szinuszitisz)

• Meghatározása:
  Az orrmelléküregek (arcüreg, homloküreg, iküreg, rostasejtek) nyálkahártyájának gyulladása. Elsősorban felső légúti hurut, nátha szövődményeként jelentkezik. Az orrüregi gyulladás miatt az orrmelléküregek kivezető nyílása elzáródik, a termelődő váladék nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik. Leggyakrabban az arcüreg és a rostasejtek betegszenek meg, a homloküreg-gyulladás viszonylag ritka, az iköböl gyulladása pedig a legritkább. A szinuszitisz szinte mindig az orrjáratok gyulladásával jár együtt, ezért rhinosinusitisnek (rinoszinuszitisznek) is nevezik.
• Fajtái:
• heveny (akut)
• bakteriális
• Szinuszitiszt okozó tényezők:
• allergia
• fertőzés
• vírusos
• baktérium okozta
• gomba okozta (ritkán)
• kémiai okok (pl. "uszoda-szinuszitisz")
• refluxbetegség
• Diagnózisa:
• kórelőzmény
• fizikális vizsgálat
• orrmelléküreg-röntgen, ill. CT
• laborvizsgálatok, bakteriológiai vizsgálat (csak elhúzódó, kezelésre nem reagáló
  esetekben)
• Tünetei:
• köhögés
• orrfolyás
• orrdugulás
• arc- és fejfájás
• feszülésérzés az arcon
• fájdalom, feszítő érzés a fülben
• gyengébb szaglás, ízérzés
• hőemelkedés, esetleg láz
• rossz lehelet
• fáradékonyság, fáradtság
• Szövődményei:
• középfülgyulladás
• hörghurut
• Kezelése:
• tüneti
• orrcsepp vagy orrspray (nyálkahártyalohasztó, ill. szteroid)
• gyakori orrfújás, csecsemő- és kisdedkorban orrszívás
  A porszívóra szerelhető orrszívó nem ártalmas, a nyálkahártyasérülés veszélye nélkül kiszívja a pangó váladékot.
• nyákoldó
• porlasztóval történő inhalációs kezelés (fiziológiás sóoldat, nyákoldó)
• helyi melegítés
• bő folyadékfogyasztás
• ágynyugalom
• szükség esetén lázcsillapító.
• antibiotikum (nem minden esetben)
• orrmelléküregek öblítése (ha az előző, konzervatív kezelés hatástalan volt)
• műtét
• szájadékok feltárása és tágítása (ha az előző kezelések hatástalanok voltak)
• adenotómia (ha a háttérben az orrmandula túltengése áll)
• orrsövényműtét (ha a háttérben orrsövényferdülés áll - csak idősebb korban
  végezhető el)
• FESS-műtét (a melléküreg kivezetésének biztosítása, a kóros
  nyálkahártyarészek eltávolítása)

Orr- és orrmelléküreg-polyposis (polipózis)

• Meghatározása:
  Az orr-, ill. az orrmelléküregeket bélelő nyálkahártya fájdalmatlan, jóindulatú túlburjánzása. Származhat a rostasejtekből, valamint az arcüregből, de ritkábban az orr egyéb részeiből is.
• Előfordulása:
  A polipózis allergiásokban 0,5-1,5% gyakorisággal fordul elő. A polipózisban szenvedő betegek között kb. 15% az asztma előfordulásának esélye.
• Polipózist kiváltó tényezők:
• allergia
• visszatérő fertőzések
• vírusos
• baktérium okozta
• gomba okozta (ritkán)
• egyes betegségek (cisztás fibrózis)
• Diagnózisa:
• kórelőzmény
• fül-orr-gégészeti szakvizsgálat
• orrmelléküreg-röntgen, ill. CT
• Tünetei:
• köhögés, krákogás
• orrfolyás
• orrdugulás
• tüsszögés
• gyengébb szaglás, ízérzés
• fejfájás
• orrhangú beszéd
• rossz lehelet
• horkolás, alvási problémák
• Kezelése:
• szteroid tartalmú orrspray-k
  A helyi alkalmazásnál a bevitt dózis sokkal kisebb, a gyógyszer célzottan a kezelendő szervhez jut el, így megfelelő dózisban alkalmazva nincs mellékhatása.
• szteroidok
  Alapos szakorvosi megfontolás után szóba jöhet tabletta formájában való alkalmazása is, de ilyenkor figyelembe kell venni (különösen tartós alkalmazás esetén) a szteroid-mellékhatásokat is. Ezek: izomgyengeség, izom- és izületi fájdalom, émelygés, hányás, láz, elvékonyodott, pikkelyes vagy hámló bőr, striák, fájdalmas, viszkető duzzanatok a bőrön, fokozott étvágy, súlygyarapodás, ödéma, vérnyomásemelkedés, zöld- és szürkehályog, csontritkulás, pszichés változások, cukorbetegség, impotencia, rendszertelen havivérzés, fertőzésekre való fogékonyság, pszichés zavarok, álmatlanság, ingerlékenység.
• műtét ( a polip eltávolítása)

Középfülgyulladás (otitis media, otitisz média)

• Meghatározása:
  A középfül gyulladása. A középfül egy kis méretű kamra, mely a halántékcsontban helyezkedik el. A külső fültől a dobhártya választja el. A kisgyermekek több ok miatt hajlamosak a középfülgyulladásra. A fülkürt (Eustach-kürt) a középfület az orrjáratokkal köti össze, és a fülben uralkodó nyomás kiegyenlítésére szolgál. Idősebb gyermekekben és felnőttekben ez a cső meredekebb lefutású, tágabb és elég merev, így az orrjáratok felől a fülkürtbe jutó váladék könnyen kiürül. Fiatalabb gyermekekben azonban az Eustach-kürt inkább vízszintes lefutású, szűkebb és kevésbé merev. A fülkürt könnyebben elzáródik és az ott megrekedő váladék is elzáródást okozhat, s ezzel a középfül szellőzése romlik. A váladékban lévő vírusok vagy baktériumok szaporodni kezdenek, és fertőzést okoznak.
• Fajtái:
• heveny (akut)
• idült (krónikus)
• Okai:
• fertőzés
• vírusos
• baktérium okozta
• gomba okozta (ritkán)
• felső légúti hurutos betegségek
• orrmandula-túltengés
• allergiás betegségek
• refluxbetegség
• Diagnózisa:
• kórelőzmény
• fül-orr-gégészeti szakvizsgálat
• Tünetei:
• fájdalom, feszítő érzés a fülben
• hőemelkedés, láz
• fülzúgás, szédülés, halláscsökkenés
• nyeléskor kattogás, pattogás
• köhögés
• hányás, hasmenés (kisebb gyermekeknél, mivel a lecsorgó gennyes váladék a gyomor-
  bélrendszert irritálhatja)
• Kezelése:
• tüneti
• orrcsepp vagy orrspray (nyálkahártyalohasztó, ill. szteroid)
• gyakori orrfújás, csecsemő- és kisdedkorban orrszívás
  A porszívóra szerelhető orrszívó nem ártalmas, a nyálkahártyasérülés veszélye nélkül kiszívja a pangó váladékot.
• nyákoldó
• bő folyadékfogyasztás
• ágynyugalom
• szükség esetén láz- és fájdalomcsillapító.
• antibiotikum (bakteriális fertőzés esetén)
• dobhártya felszúrása (paracentézis).
  Ilyenkor a dobhártyán egy lándzsaszerű eszközzel
  kis nyílást ejtenek, amelyen keresztül a váladékot leszívják. A dobhártya spontán kilyukadását, perforálódását nem célszerű kivárni, mert a nyílás szabálytalan szélű sebzést okoz a dobhártyán, amely nehezen, csak hegesedéssel gyógyul, és növeli a nagyothallás kialakulásának kockázatát.
• ún. Gromet-tubus behelyezése a dobhártyába
  (makacs, nehezen gyógyuló, visszatérő
  középfülgyulladások esetén). A tubus néhány milliméteres, és ezen keresztül biztosítható a dobüreg folyamatos szellőzése. A beültetett tubust a kritikus időszak átvészelése után el lehet távolítani (vagy a tubus magától is távozhat).
  - adenotómia (ha a háttérben az orrmandula túltengése áll)

Gégehurut (laryngitis subglottica, laringitisz szubglottika, pseudocroup, pszeudokrupp)

• Meghatározása:
  A gége nyálkahártyájának gyulladása. Általában enyhe lefolyású, felső légúti hurut része.
• Előfordulása:
  Főként az őszi-téli időszakban fordul elő. A gyermekek 10-15%-a élete során legalább egyszer átesik ilyen betegségen. 3 hónapos és 3 éves kor között a leggyakoribb, nagyobb gyermekeknél ritkább, a hatodik életév után alig fordul elő. Fiúknál gyakoribb, mint lányoknál.
• Fajtái:
• vírusos (90 %-ban)
• baktériális
• gomba okozta
• maró, izgató gőzök és gázok hatására kialakuló
• Diagnózisa:
• kórelőzmény
• fizikális vizsgálat
• Tünetei:
• hőemelkedés, esetleg mérsékelt láz
• rekedtség
• száraz, "ugató" köhögés
• nehezített, "húzó" belégzés
• jellegzetes légzési hang (stridor)
• nyugtalanság
• Kezelése:
• hideg párás környezet biztosítása (pl. ki kell nyitni az ablakot vagy kivinni a gyermeket
  a hűvös éjszakai levegőre, esetleg a hideg, párás fürdőszobába).
• nyákoldó
• szteroidtartalmú kúp
• porlasztóval történő inhalációs kezelés (fiziológiás sóoldat, nyákoldó)
• súlyosabb esetben kórházi kezelés szükséges

Idegentest a fülben és az orrban

• Meghatározása:
  Testidegen anyagnak a fülbe, ill. az orrnyílásba kerülése.
• Előfordulása:
  A kisgyermekek gyakran dugnak apróbb tárgyakat, kis játékokat, fémpénzeket, babot, borsót, olajos magvakat különböző testnyílásaikba, így fülükbe, orrukba.
• Diagnózisa:
• fizikális vizsgálat
• Tünetei:
• egyoldali krónikus, bűzös orrfolyás, orrdugulás, vérzés
• köhögés
• Kezelése:
• az idegentest eltávolítása
  A fülbe került tárgyak steril vízzel vagy sóoldattal történő fülmosással, szívással, csipesszel vagy más eszközzel eltávolíthatók.