Információk
Az allergiáról
A köhögésről
Hallgatózás, kopogtatás, tapintás.
Az allergiavizsgálat célja annak megállapítása, hogy melyik allergén okozza a tüneteket (allergiás nátha, allergiás kötőhártyagyulladás, asztma, ekcéma, csalánkiütés, gyomor-bélrendszeri allergia).
A vizsgálat során az allergénkivonat kis mennyiségét cseppentjük az alkar belső oldalának bőrére. Ezután a bőrt megkarcoljuk, majd 15 perc múlva megállapítjuk az allergiás tünetek mértékét. Ha a szervezetben az allergénnel szemben ellenanyagok találhatók, az allergén cseppje alatt a bőr vörössé válik, duzzanat keletkezik és viszket. Ez jelzi, hogy a szervezet allergiás az adott anyagra.
Minden vizsgálatnál felteszünk egy biztosan negatív reakciót okozó anyagot (nem allergizáló fiziológiás sóoldat) és egy biztosan pozitív eredményt adó szert (hisztamin). Ezekhez hasonlítjuk a többi szerre jelentkező bőrelváltozást. Ha a negatív kontrollként használt anyagra nincs reakció, akkor pozitív eredményként értékeljük azt a duzzanatot, melynek átmérője meghaladja a 3 mm-t.
Allergia gyanúja esetén fiatal életkorban is elvégezhető a bőrpróba. Ha pozitív, igen hasznos információt nyerhetünk; negativitás esetén 2-3 éves kor alatt a bőr életkorból adódó, nem megfelelő válaszadó képességét is mérlegelni kell.
A vérvizsgálattal az allergén ellen termelődött ellenanyagokat mutatjuk ki a vérben. Az ellenanyagok magas szintje allergiát jelez. Vérvizsgálatot általában akkor végzünk, ha a bőrteszt kivitelezése valamilyen akadályba ütközik (pl. a beteg bőrbetegségben szenved, vagy rövid időre sem hagyhatja abba az allergiaellenes gyógyszer szedését. Nem javasolt bőrteszt végzése allergiás szezonban és várandósoknál sem.)
Újabb lehetőség az úgynevezett molekuláris vagy komponens alapú allergiavizsgálat (Component-Resolved Diagnosis; CRD), mellyel az allergén egyes részei ellen kialakult reakció mutatható ki. Alkalmazásával pontosabb allergiadiagnózis állítható fel, célzottabb kezelés alkalmazható. segíthet annak eldöntésében, hogy tényleges allergiáról vagy keresztallergiáról van szó, hogy mennyire kell szigorú diétát tartani, kell-e súlyos reakcióra számítani.
A vizsgálat számítógépes légzésfunkciós készülékkel történik. A készülék a ki- ill. belégzett levegő mennyiségét, sebességét méri. A mért adatokból a tüdő működésére lehet következtetni.
A terheléses vizsgálat során normál alaplégzésfunkció után 6 perc futás, majd a légzésfunkció ellenőrzése következik. Ha a kiindulási légzésfunkciós értékek hörgőgörcsre utalnak, a betegnek hörgőtágítót adunk.
Ha a légzésfunkciós értékek hörgőgörcsre utalnak, a betegnek hörgőtágítót adunk, majd ismét légzésfunkciós vizsgálatot végzünk (farmakodinámiás teszt).
